[ Pobierz całość w formacie PDF ]
.A majom két lábra állt, kinyújtotta mancsát, és ráncos ujjairázárultak a csemegére.A kislányt és az állatot a másodperc töredékéig összekapcsolta a kis darabalma  nem értek egymáshoz, de a kapcsolat megvolt.Ez volt az a jelenet, amit Kate Jeffries meg akart örökíteni a rajzon.Édesanyja, miközben leraktaa tízórait az asztalra, a kislány válla fölött a képre pillantott. Szóval ezen dolgozol olyan szorgalmasan  szólt mosolyogva. Aha  bólintott nagy komolyan a kislány. P egy majom.Betsynek hívják. Betsynek?  Mrs.Jeffries elgondolkodott a néven. Igazad van.Tényleg úgy fest, mint egyBetsy. Éppen enni adok neki, látod?  mutatott a rajzra Kate. Az erdQben lakik, de néha kijönmeglátogatni engem. Tényleg? És mondd csak, sok majom él az erdQben?Kate lendületesen megrázta a fejét. Nem.Csak Betsy.És én vagyok az egyetlen barátja.Mrs.Jeffries átölelte kislányát. És Betsy ugyanúgy szereti az almát, mint az én kis majmocskám?Kate kuncogva bólintott, és bekapott egy szelet almát.Mi mindenre képes a gyermeki képzelet. gondolta Mrs.Jeffries. Vajon honnan veszik azilyen ötleteket?Szövetségi IrodaházOakland, Kalifornia állam1995.szeptember 6., 10:55Minden hajónak, amelyik a San Francisco-Oakland KikötQben horgonyt vetett, jelentést kelletttennie rakományáról a Tengerhajózási Felügyeletnél.Az Oakland belvárosában, a SzövetségiIrodaház zsúfolt, levegQtlen épületében székelQ hivatal soha nem szenvedett hiányt kliensekben.ReggeltQl estig hosszú sorban várakoztak a hajózási ügynökök és szállítók, hogy megszerezzék aszükséges engedélyeket hajójuk számára.Sam homlokát ráncolva pillantott a temérdek sorban állóra, akik elválasztották az ablak mögöttülQ, unott arcú hivatalnoktól.Határozott léptekkel a sor elejére sétált, nem törQdve a várakozókfelháborodott megjegyzéseivel. Utat, emberek!  kiáltotta Salt, katonai parádékon edzett hangján.A hivatalnokot azonban nem hatotta meg a csinnadratta. Hé, tábornokom, álljon csak be szépen sor végére. Sam Daniels ezredes vagyok a USAMRIID-tQl. Én pedig George vagyok Sioux Fallsból.Várjon a sorára, ezredes.Samnek nem volt ideje udvariaskodni. Egyenesen Cedar CreekbQl jövünk.Salt a biztonság kedvéért hozzátette:  Onnan, ahol a vírusjárvány van!Sam belehajolt George arcába. Ez egy nagyon veszélyes vírus, George.Kell-e még többet mondanom? SürgQsen szükségünkvan az elmúlt három hónapban Afrikából érkezett hajók rakománylistáira.Szeretné, ha az arcábaköhögnék, George?A Cedar Creek-i gyilkos fertQzésrQl hátborzongatóbbnál hátborzongatóbb történetek forogtakközszájon.George jó párat hallott már, a sorban állók szintúgy.Egyszerre tágulni kezdett a kör akét katona körül, mintha a betegség koncentrikus hullámokban áradna belQlük. Öhm.azt hiszem, legjobb lesz, ha beszélnek Mrs.Pananidesszel. Ez már beszéd  bólintott Sam. Hol van? Egy pillanat.Mrs.Pananides!A hivatalnoknQ kidugta a fejét az irodájából. Mi ütött beléd, George, mit kiabálsz? Mrs.Pananides vastagon sminkelt arcú,tagbaszakadt asszony volt.Szúrós tekintete elárulta, hogy nem rajong az idiótákért. Öö. hebegte George  , azt hiszem, az uraknak egy kis segítségre van szükségük.Mrs.Pananides hátrafordult, és megrovóan nézett a két katonára. Mi tetszik?Sam néhány szóban elmagyarázta a helyzetet.George-dzsal és a sorban várakozókkal ellentétbenMrs.Pananides cseppet sem ijedt meg. Rendben  bólintott. Jöjjenek velem.Az irodájába vezette a két katonát, és bekapcsolta aszámítógép nyomtatóját. Biotest, ugye?  Ujjai szédítQ sebességgel futkároztak a billentyqk fölött. Szerencséjük van.A Biotest kínosan ügyel rá, hogy rendben legyenek a papírjai.Aki élQ állatokat hoz be, az jobb is,ha odafigyel.Leütötte az utolsó billentyqt, és várt.A kinyomtatott lista hamarosan elkészült, akkor letépte apapírt, és átnyújtotta Samnek. Parancsoljanak.Salt és Sam összehasonlították a Biotest nyilvántartását a kikötQi hajólistával.Sam egyenkéntfelolvasta a hajók nevét, Salt pedig kikereste a megfelelQ tételt a telep listáján. Petra. Megvan. Venus. Megvan. Patrícia. Megvan. Tae Kuk. Sam felpillantott. Tae Kuk.Megtaláltad? Nem, uram. Nincs rajta a listán?  Sam majd kiugrott a bQrébQl. Tae Kuk Seattle.Egy hete érkezett SanFranciscóba.Egy majmot hoztak a Biotestnek.Nincs rajta a cég listáján.Ez az, megtaláltuk!Lelkesedése azonban menten lelohadt, amikor kiderült, hogy a hajó már elhagyta a kikötQt. Már elindult vissza Koreába.Hogy fogjuk így megtalálni?Mrs.Pananides a született összeesküvQ pillantásával nézett a két tanácstalan katonára. Van egy barátom a PartQrségnél.Felhívhatom, ha akarják. Milyen közeli barátja?  kérdezte Sam. A felesége szerint túl közeli  hangzott a sokatmondó felelet. Szóval nagyon közeli  állapította meg Salt. Az jó.Salt örült az új fejleményeknek, de mint az akció pilótája elgondolkodott a távolabbi kilátásokon.Rendben, megtalálják a hajót, de mihez kezdenek vele?A Loach újra felemelkedett, és nyugat felé indulva elhagyta a város légterét.Mrs.Pananidesbarátja a PartQrségtQl közölte velük a Tae Kuk Seattle utolsó jelzett pozícióját: 127 fok 41 perc azészaki szélességen, 37 fok 39 perc a nyugati hosszúságon.A parti Qr szerint a hajó nem volt túl messze kint az óceánon  csak mintegy ötven mérföldnyire járhatott  , de mikor a part körvonalaieltqntek a szemük elQl, a hatalmas víz egyszerre félelmetesnek, a feladat pedig kilátástalannak tqnt.Salt bekapcsolta a Loran-készüléket, amely száz láb pontossággal kijelezte saját pozíciójukat, ésa SEATEST-radart.A hajókeresQ talált is valamit a jelzett környéken.Salt a megadott iránybafordította a gépet, és gyorsított.Sietniük kellett, mert lassan rájuk sötétedett, és úgy tqnt, az idQjárásis kellemetlen meglepetéseket tartogat számukra.A rádiót Sam kezelte.Húsz másodpercenként hívta a teherhajót, de csak statikus zörejeket kapottválaszul.Félórai hiábavaló próbálkozás után félredobta a fejhallgatót. Semmi válasz.Képtelen vagyok elérni Qket.Salt, meg kell találnunk azt a hajót. Arra céloz, hogy repüljek ki ötven mérföldnyire a háborgó tenger fölé, és dobjam le önt egytenyérnyi teherhajóra? Már megbocsásson, uram, de ez Qrültség.Sam elvigyorodott. Salt, mi pillanatnyilag szökésben levQ bqnözQk vagyunk.Kizárólag Qrült dolgokkal mehetünkvalamire.És azt se felejtse el, hogy ha kiszabadult, remek sztorikat mesélhet majd az unokáinak. Igazán vigasztaló  felelte Salt. Uram, önnek fogalma sincs arról.Sam elkomolyodott. Azonosítanunk kell a vírusgazdát jelentette ki. Robby és Casey már nem várnak sokáig.Cedar Creek-i kórházCedar Creek, Kalifornia állam1995.szeptember 6., 11:30A betegség egyre jobban elhatalmasodott Robby szervezetén.Fájdalmai voltak, reszketett, ésrohamosan gyengült.A munkát már alig bírta; a legegyszerqbb mozdulatok is egyre nagyobberQfeszítést igényeltek számára, a szeme égett, ahogy a mikroszkópba nézett.Egyszer csak baljós sejtelme támadt.Felállt, átment a mosdóba, és a tükörbe nézett.VisszahQkölta látványtól.Szeme vörös és vizenyQs volt, orrlyukaiból két vékony csíkban szivárgott a vér.Világéletében fertQzQ betegségekkel foglalkozott, de a többi virológushoz hasonlóan Q is elhatároltamagát kutatásai tárgyától.A fertQzöttek mindig mások, sohasem Q. Jézusom  suttogta.Arcát tenyerébe hajtva masszírozni kezdte a halántékát, hogymegszabaduljon a fejében lüktetQ fájdalomtól.A belsQ kalapács hangját azonban túlharsogta atucatnyi nehéz teherautó motorjának zúgása.Robby az ablak felé fordult és a távolodó konvoj után nézett.Volt ideje hozzászokni az utcákonguruló katonai jármqvek látványához, de ez a konvoj túl nagy volt, hosszabb, mint bármelyik, amiteddig látott [ Pobierz caÅ‚ość w formacie PDF ]
  • zanotowane.pl
  • doc.pisz.pl
  • pdf.pisz.pl
  • trzylatki.xlx.pl